1. az o hosszú párja.

2. ennek írásjegye (ó, ó). | <rövidítésként:>. ▸ ó

1. irod ódon, ősi.

2. irod elavult.

3. nép nem ez évi <termés(ű) >. az ó vörösborból adj, ne az újból!

[ fgr ]

1. <fájdalom, szomorúság, vágyódás, félelem kif-ére.> ó, de kár!; ó jaj!

2. <csodálkozás, tetszés, öröm kif-ére.> ó, hát ez remek!

3. <udvariassági kif-ek bevezetésére.> ó, bocsánat! | irod <megszólítás előtt, kül. kérést, könyörgést kifejező m-ban.> ó, emberek!

[hangkit]

1. egybekötött, lapozható ívekből álló, rendsz. fedéllel ellátott (, nyomtatott) írásmű. fűzött, kötött könyv; ▸ nyitott könyv az élete | ez mint szellemi alkotás. ▸ a könyvek könyve | ▸ fehér, sárga, kék könyv | ▸ könyv nélkül

2. hiv nyilvántartásra, hiv. bejegyzésre való, (rovatos) lapokból álló füzet, kötet. nyilvántartó könyv. | ▸ üzleti könyv | rég biz hitelbe vásárolt áruk nemét és értékét feltüntető füzet. könyvre vásárolt.

3. hiv kis könyv formájú okirat, igazolvány. tagsági könyv.

4. irodt (irodalmi) műnek több fejezetből álló nagyobb egysége, része. az i. könyv ötödik fejezete.

5. ▸ az élet, a természet, a történelem könyve | ▸ meg van írva a sors, a végzet könyvében | ▸ ahogyan a nagy könyvben meg van írva

[vszó:tör<kínai ]